Új létformát érhetünk el a lassítással
Ha lassítunk a tempónkon, és elkezdjük megfigyelni és átérezni a körülöttünk és velünk történteket, előnyére változik a világunk. A folyamatban önfejlesztő módszerek segíthetnek.
Ha lassítunk a tempónkon, és elkezdjük megfigyelni és átérezni a körülöttünk és velünk történteket, előnyére változik a világunk. A folyamatban önfejlesztő módszerek segíthetnek.
A pozitív pszichológia szellemi atyja, Csíkszentmihályi Mihály 2021-ben bekövetkezett haláláig arra törekedett, hogy megfejtse, hogyan teremthetünk önmagunk számára olyan értelmes és örömteli életet, amely a világunkat is jobbá, gazdagabbá és boldogabbá teheti.
Hol van emberi kapcsolataink helye a saját boldogságunk elérésének folyamatában? Mit mond a pozitív pszichológia ezek fontosságáról? Hogyan hat minderre a modern ember életmódja? A HVG Extra Pszichológia Magazin új podcast-műsora, a Hogy vagy? a fenti kérdésekre keresi a választ szakértők közreműködésével.
A viszonylag fiatalnak számító pozitív pszichológia azt szeretné elérni, hogy a lélektan tudománya ne csak az élet legrosszabb dolgainak a kijavításán fáradozzon. A pszichológia legalább olyan mértékben legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.
Semmi sem úgy alakult idén, ahogy azt elterveztük. Miért lenne ez alól épp a karácsony kivétel? Ám amíg a koronavírus-járvány miatt elmaradhatott a szóbeli érettségi, el lehetett halasztani esküvőket és le lehetett fújni fesztiválokat, addig a karácsony így vagy úgy, de valamilyen formában biztosan velünk lesz 2020-ban is. Jobb tehát lelkileg felkészülni rá, hogy nem lesz egyszerű menet az előttünk álló néhány nap. A pozitív pszichológiát hívtuk segítségül.
Az elmúlt években egész iparág épült a boldogságfétisre, ami néha leegyszerűsítéseket, nem egyszer alapvető félreértéseket okoz. Nagy Henriett pszichológus, az ELTE adjunktusának új könyve segíti a tisztánlátást. Interjú a szerzővel, aki a következő HVG Extra Pszichológia Szalon vendége lesz.
A siker és a boldogság közötti kapcsolatot kutató Shawn Achor egy példatörténeten keresztül mutatja be, miért nem mindegy, hogyan keretezzük a velünk történt dolgokat.
Évszázadok, sőt évezredek óta keresünk útmutatást, hogy hogyan éljük az életünket. A filozófia és a vallás mellett a XX. századtól már a pszichológia tudománya is válaszokat ad a kérdéseinkre. De vajon tényleg meg tudjuk oldani a problémáinkat egy szöveg segítségével?
Húsvét alkalmával érdemes megemlékezni egy nem is olyan régi pszichológiai kutatásról, melyben egyetemesen érvényesnek tekinthető, pozitív tulajdonságok megfogalmazására tettek kísérletet a tudósok. Ehhez többek között a Bibliát, a Talmudot és a Koránt tanulmányozták.
Korábban azt gondolták, hogy a pozitív érzelmek csupán az ember pozitív állapotát tükrözik. Több mint egy évtizede már tudjuk, szerepük jóval nagyobb: aktív építői a személyes erőforrásoknak.
Korunk fetisizálja a boldogságot. Hogyan tehet boldogtalanná a boldogságra törekvés? Szondy Máté pszichológus írása.
Születésünkkor egy papírlap vagyunk, melyen előre beírva hol mondatkezdő betűk, hol üres sorok, hol félig befejezett mondatok láthatók. Vajon mennyire kitöltött sor, hogy optimista vagy pesszimista ember lesz-e belőlünk? Jó hír, hogy ha erősen akarjuk és teszünk érte, pesszimizmusunk megszelídíthető.
Természetesen érezzük, hogy ez jó dolog, ám áldásos hatása sokkal több – befonja egész életünket.
Nagyon is konkrétan tudunk felhőtlenül örülni.
Shawn Achor a boldogság és a munkahelyi eredménynövekedés összefüggéséről tartott előadását 2014-ben a legjobb 20 TED-előadás közé választották. A mindössze 12 perces, rendkívül szórakoztató beszédben Achor kiemeli, hogy a boldogság tanulható, fejleszthető, sőt mindennapi boldogságunk látható, érezhető növeléséhez 21 nap is elegendő lehet.
A siker nem hozza meg a boldogságot, a boldogság viszont sikeressé tesz. Ezt a tételt igazolta Shawn Achor, a pozitív pszichológia szakértője, aki az elmúlt években 1600 harvardi hallgatóval, valamint a Fortune 500-ba tartozó cégeknél végzett kutatásokat világszerte.
A harmonikus, kiegyensúlyozott emberek általában nyitottabbak, kreatívabbak és munkájukban is eredményesebbek. Mégis, a tudomány csak egy évtizede foglalkozik intenzíven azzal, hogy mire valók a pozitív érzelmek, és hogyan lehet optimalizálni a boldogság szintjét.